Erkölcsi bizonyítvány kérés leendő munkavállalótól
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) az 5/A. alpontban a munkavállalói adatkezeléseket rendezi. Itt jelennek meg a bűnügyi személyes adatok bekérésének, felhasználásának lehetőségei. Ez szabályozza erkölcsi bizonyítvány bemutatásával járó, büntetlen előélettel kapcsolatos adatkezeléseket.
A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.
Előfordulhat, hogy alapból már maga a törvény is kizárja a foglalkoztatást:
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki meghatározott bűncselekményt követett el.
Egyes esetekben – meglevő alapos indok meglétekor – a munkáltató hozhat döntést erkölcsi bizonyítvány kéréséről.
Korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, vagy lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, nukleáris anyagok őrzésével összefüggő érdek sérelmének veszélyével járna.
A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározza.
A munkáltató jelentős vagyoni érdeke általános megfogalmazás miatt a munkáltatók látszólag szabad kezet kaptak a döntésben, de az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy csak konkrét, megfelelően megindokolt munkáltatói jogos érdekekkel lehet alátámasztani az erkölcsi bizonyítvány kérést.
A jogos érdek bemutatására egy érdekmérlegelési tesztet kell készíteni, melyben bemutatásra kerül, hogy a munkáltató vagyon védelméhez fűződő jogos érdeke felülkerekedik a munkavállaló személyes adatainak védelméhez fűződő érdekén. A tesztben munkakörönként lebontva meg kell jeleníteni, hogy a dolgozó munkája során milyen vagyonelemekkel kerül kapcsolatba, ezek milyen értéket képviselnek és a munka során milyen volumenű a kárveszély.
Általánosan fogalmazva, leginkább azoknál a munkaköröknél kérhető az erkölcsi bizonyítvány melyeknél a munkavállalók pénzkezeléssel foglalkoznak, utalványozási, szerződéskötési vagy aláírási joggal rendelkeznek, rendszeresen nagy értékű vagyontárgyakat használnak, ill. kulcsinformatikai rendszerekhez férnek hozzá.
Az erkölcsi bizonyítvány tárolása, arról másolat készítése is jogszabály ellenes. A munkaadók csak megtekinthetik a benne levő személyes adattartalmat.
